A szív- és légzésritmuson kívül létezik a testben még egy nagyobb ritmus, amely szervezetünk vitalitást nagyban meghatározza. Ez a ritmus a craniosacralis rendszerben történő agyvíz (liquor) áramlásából (termelődés és felszívódás) fakad. Az elnevezés a gerinc két végpontjának latin nevéből, a cranium (koponya) és sacrum (keresztcsont) szavakból áll össze. A két anatómiai pont között húzódik a központi idegrendszer élettani tere egy zárt hidraulikus rendszerben. Ebben a rendszerben az agyvíz termelődésekor tágulás következik be, felszívódáskor pedig csökken a nyomás. Ez a nyomásváltozás, a craniosacralis ritmus, érezhető a koponyán, valamint a központi idegrenszerhez kapcsolódó kötőszövets kapcsolatok révén az egész testen. Az agy- és arckoponya csontjai közötti összeköttetések (a varratok) egészen apró mozgást engednek és ezt a szabadsági fokot kihasználva a craniosacralis ritmus a koponya összes csontját meghatározott irányban mozgatja meg. Ezt és a ritmus más tulajdonságait értékelve felállítható a státusz a test craniosacralis állapotáról. Miért is van erre szükség? A testben manifesztálódó feszültésg több szinten lehet jelen: a mozgásszervi (izmok, inak, szalagok, csontok), zsigeri és az idegrendszeri struktúrák szintjén. A rendszerek nem teljesen szeparálhatók egymástól, így ha valami oknál fogva a feszültésg megjelenik az egyik rendszerben, az áttevődhet a másik rendszerre is. Az idegrendszeri szinten megjelenő feszültség a legváltozatosabb neurológiai tüneteket képes okozni, melynek nem feltétlenül van bármilyen orvosi diagnosztikus eszközzel fellelhető jele. A craniosacralis terápiában harmonizálható a craniosacralis rendszer.
Többek közt a felsorolt esetekben is hatásos kezelés tud lenni a craniosacralis terápia:
Fejfájás, migrén
Fülzúgás
Szédülés
Krónikus fájdalom szindrómák
Stressz, szorongás
Állkapocs ízületi és fogászati problémák
Női kismedencei régió panaszai (menstruációs zavarok, ciklusproblémák stb.)
Viselkedésproblémák, tanulási nehézségek, koncentrációs nehézségek